Sportanalitika · Új Generációja
Adatvezérelt terhelésmenedzsment egyszerűen.
Tudományos háttér
120 év sporttudománya egyetlen szoftverben. Az emberi teljesítőképesség matematikai és kognitív evolúciója.
A sporttudomány 120 éves elméleti evolúciója végre gyakorlati formát öltött. A világ első szoftvere, amely a fenti öt tudományos pillért egyetlen prediktív algoritmussá integrálta. Napi egy perc használattal, a pálya szélén, valós időben akadályozza meg a tehetségek kiégését és maximalizálja a teljesítményüket.
Egy egyszerű, adatvezérelt rendszer a pálya szélén, amely segíti sportolóid optimális fejlesztését, és csökkenti a lemorzsolódást.
A játékosok edzés előtt és után, saját telefonjukon, 30 másodperc alatt jelzik fáradtságukat és belső élményüket (Flow). Autonómiát és digitális hangot kapnak.
Az edző néhány kattintással értékeli az edzés minőségét, a csapategységet és a motivációt, kiegészítve az autoregulációs láncot.
Az algoritmus a másodperc törtrésze alatt elemzi az adatokat. A rendszer azonnal jelez az edzőnek, ha egy tehetség a sérülésveszély vagy a kiégés (Mismatch) zónájába lép.
Az adatok birtokában az edző valós időben tudja adaptálni a terhelést. Fenntartja a Flow-élményt, növeli a teljesítményt és drasztikusan csökkenti a lemorzsolódást.
A szoftver hivatalos piaci ára 49 EUR / hó / csapat. Az indulásnál azonban a kiválasztott edzők a szakmai visszajelzésükkel fizethetnek.
294 EUR értékű licenc
882 EUR értékű licenc
Támogatás
A L.A.M. algoritmus a sportolók napi szintű, szubjektív visszajelzéseit veti össze az általad tervezett fizikai terheléssel. Amikor a rendszer azt érzékeli, hogy egy játékos a „Piros Zónába” (Túlterhelés vagy Kiégés) lépett, azonnali vizuális riasztást küld neked a pálya szélén. Így még azelőtt csökkentheted a terhelést, mielőtt a felhalmozódott fáradtság fizikai sérüléshez vezetne.
Ez a modern sportanalitika egyik legnagyobb tévhite. A legújabb sporttudományi kutatások (s-RPE validálás) bizonyítják, hogy az emberi idegrendszer szubjektív visszajelzése pontosabb képet ad a valós kimerültségről, mint egy hardver. Egy szenzor nem tudja, ha a sportoló rosszul aludt vagy családi problémái vannak. Az agy viszont ezt a kognitív és érzelmi stresszt egyetlen érzetté gyúrja össze, ami a valódi kulcs a kiégés megelőzéséhez.
Szó szerint 30 másodpercet vesz igénybe. Nincs szükség bonyolult Excel-táblázatokra vagy kérdőívekre. A sportolók edzés előtt vagy után a saját okostelefonjukon, egy vizuális skálán értékelik a fáradtságukat és a belső élményüket (Flow). Két gombnyomás az egész.
A rendszer a Digitális Autonómiára épül. Amikor a játékosok megtapasztalják, hogy az őszinte visszajelzéseik nem büntetést vonnak maguk után, hanem te edzőként ezek alapján optimalizálod a terhelésüket, kialakul egy erős bizalmi háló. A valós idejű adaptáció a legfőbb motiváció az őszinteségre.
A folyamat napi szinten összesen 1 percet igényel. A sportolók az öltözőben 30 másodperc alatt beírják az állapotukat. Te az edzés végén, a pálya szélén állva a tableteden további 30 másodperc alatt elvégzed a gyors F.A.C.T.S. edzői értékelést. Az algoritmus a háttérben azonnal frissíti a Lám-mátrixot.
A szülők számára a legfontosabb gyermekük mentális és fizikai egészsége. A L.A.M. Method bevezetése azt kommunikálja a családok felé: „Nem csak hajtjuk a gyereket, hanem okosan, adatok alapján, a kiégést megelőzve képezzük.” Ez a transzparencia drasztikusan növeli a szülők bizalmát a stáb irányába.
A rendszer kőkeményen GDPR-kompatibilis, zárt, felhőalapú architektúrán fut végpontok közötti titkosítással. Csak a jogosult edzők férhetnek hozzá a csapat adataihoz. Az adatok 100%-ban a klub tulajdonát képezik, azokat profilozásra vagy marketing célokra harmadik félnek soha nem adjuk át.
Mivel a L.A.M. Method nem igényel fizikai szenzorokat (pl. GPS mellényeket), a bevezetés kevesebb, mint egy órát vesz igénybe. A fiók létrehozása után csak ki kell küldened a meghívó linkeket a játékosoknak, ők regisztrálnak a telefonjukon, és a rendszer azonnal használatra kész.
A L.A.M. Method jelenleg egy zárt, önálló (SaaS) platform. Előnye, hogy a bevezetése nulla informatikai tudást igényel. Párhuzamosan működik bármilyen meglévő videóelemző (pl. Hudl) vagy taktikai szoftverrel, anélkül, hogy megzavarná a jelenlegi munkafolyamatokat. Csak egy böngésző kell hozzá.
Kérjük, add meg a szakmai adataidat. A jelentkezéseket 48 órán belül bíráljuk el.
Válaszd ki a pályázati típusod
Pályázati feltételek & Adatkezelési tájékoztató
A fenntartható csúcsteljesítmény és az optimális fejlődési zóna tudományos vizualizációja.
A modern Lám-módszertan (L.A.M. Method) egyik legfontosabb elméleti pillére a sportpszichológia és a fiziológia egyik legősibb alaptörvénye. Robert M. Yerkes és John Dillingham Dodson 1908-ban végzett kutatásaik során bizonyították be, hogy az arousal (a készenléti állapot, a belső feszültség és a stressz) és a nyújtott teljesítmény között nem lineáris, hanem egy fordított U-alakú (parabolikus) összefüggés áll fenn.
Ez a fiziológiai törvényszerűség rávilágított arra, hogy a fejlődéshez és a csúcsteljesítményhez egyaránt szükség van egy optimális ingerszintre:
A Lám-módszertan ezt a több mint egy évszázados sportpszichológiai törvényt ülteti át a modern, digitális gyakorlatba. Az edzések végén mért adatokból a rendszer egy kétdimenziós, 100x100-as fázistérben alkot képet az egyén vagy a csapat állapotáról, amelyet a szoftveres felületen Lám-görbének (Lám Curve / Kalap-görbe) nevezünk.
Ez a felület egyetlen tiszta, dinamikus mutató formájában ábrázolja a legfontosabb összefüggéseket:
Hogyan válik a játék öröme és a belső motiváció a lemorzsolódás elleni küzdelem tudományos alapjává?
A sportpszichológia és a tehetséggondozás történetének egyik legnagyobb áttörését Csíkszentmihályi Mihály hozta el a Flow (áramlat-élmény) fogalmának meghatározásával. A Flow az az optimális állapot, amikor a sportoló képességei és a tevékenység kihívásai tökéletes egyensúlyba kerülnek, s ennek hatására a cselekvés önmagában jutalmazóvá válik.
Csíkszentmihályi és kutatótársai 1993-as, Talented Teenagers című korszakalkotó munkájukban rámutattak, hogy a kiemelkedő képességű fiatalok megtartásában nem a fizikai adottságok, hanem a belső (intrinsic) motiváció fenntartása a döntő tényező. Bizonyították, hogy a tehetséges fiatalok – függetlenül a fizikai felkészültségüktől – ha nem tapasztalnak optimális élményt (Flow-t) a felkészülés során, sokkal nagyobb eséllyel égnek ki és adják fel a sportpályafutásukat.
A lemorzsolódást (dropout) vizsgáló átfogó kutatások megerősítik, hogy a fiatalok sportelhagyásának első számú előrejelzője az „élvezet hiánya” (lack of fun) és a túlzott, kognitív szorongást keltő edzői vagy szülői nyomás.
A Lám-módszertan (L.A.M. Method) Csíkszentmihályi elméletét és a modern motivációkutatást egy számszerűsíthető, vizuális felületté gyúrta össze. A Lám-görbe (Lám Curve) megalkotásakor a Flow-élmény közvetlenül a rendszer Y-tengelyévé (Pszichológiai Adaptáció) vált.
A szoftver algoritmikusan monitorozza ezt a kognitív állapotot:
A Lám-görbe így lehetőséget ad az edzőknek arra, hogy ne csupán a test fizikai fáradtságát kövessék, hanem a Csíkszentmihályi által leírt optimális élmény fenntartásával tudományosan és szisztematikusan akadályozzák meg a legértékesebb tehetségek elvesztését.
Hogyan válik a sportolói döntési szabadság és az edzői partneri szemlélet a belső motiváció legfőbb motorjává?
A sportpszichológia és a teljesítményfejlesztés sokáig a poroszos, tekintélyelvű és tisztán kontrolláló edzői stílusban látta a sikeres felkészítés és a fegyelem kulcsát. Geneviève A. Mageau és Robert J. Vallerand 2003-as, korszakalkotó motivációs modelljükben – amely a Deci és Ryan által megalkotott Öndeterminációs Elméletre (Self-Determination Theory - SDT) épül – alapjaiban döntötték meg ezt az elavult megközelítést.
Kutatásaik kőkeményen igazolták, hogy az autonómiát támogató edzői viselkedés – a kontrolláló, büntető és nyomást gyakorló magatartással szemben – szignifikánsan növeli a sportolók belső, azaz személyes örömből fakadó motivációját. Ez a megközelítés három alapvető pszichológiai szükséglet kielégítésén alapul, amelyek a tartós sportolói elköteleződés és a jól megélt sportélmény elengedhetetlen feltételei:
Ha ezek a szükségletek sérülnek – például a folyamatos ordibálás, a megfélemlítés vagy a bűntudat-alapú kritika miatt –, a belső motiváció összeomlik, helyét az amotiváció és a szorongás veszi át, ami elkerülhetetlenül korai lemorzsolódáshoz (dropout) vezet.
A Lám-módszertan (L.A.M. Method) Mageau és Vallerand modelljét, valamint az Öndeterminációs Elméletet ülteti át a mindennapi sportgyakorlatba egy szoftveres visszacsatolási rendszer formájában.
A szoftveres architektúra közvetlenül támogatja a sportolók alapvető szükségleteinek kielégítését:
Miért dőlt meg a statikus edzéstervezés elmélete, és hogyan váltja fel a merev terveket a napi biopszichoszociális stresszhez igazodó rugalmas modell?
A modern sporttudomány egyik legfontosabb és legkorszakalkotóbb felismerése, hogy a statikus, hónapokkal vagy akár hetekkel előre, „kockás füzetben” megírt edzéstervek kora végleg lejárt. A hagyományos, merev periodizációs modellek ugyanis abból a téves, mechanikus feltételezésből indulnak ki, hogy a biológiai adaptáció egy gépies, kiszámítható és determinisztikus folyamat, ahol a jövőbeli válaszreakciók pontosan előre programozhatóak.
John Kiely 2012-ben megjelent, paradigmaváltó tanulmányában kíméletlenül rávilágított erre a tévedésre: az emberi test nem egy gép, amely mindig ugyanúgy reagál a bemeneti fizikai terhelésre. A valóságban a biológiai adaptáció egy végtelenül komplex rendszer eredménye. Minden egyes edzésre adott élettani válasz folyamatosan ingadozik a sportoló aktuális alvásminőségétől, a kognitív terhelésétől, valamint az iskolai, munkahelyi vagy magánéleti stressztől és érzelmi állapotoktól függően.
Ezt a folyamatos élettani változékonyságot hivatott kezelni az autoreguláció tudományos alapelve. Ez az elv kimondja, hogy az előre megírt edzéstervek vak végrehajtása helyett egy olyan dinamikus, rugalmas rendszerre van szükség, amely napi szinten, érzékenyen reagál a sportoló aktuális fizikai és mentális állapotára.
A Lám-módszertan (L.A.M. Method) John Kiely elméletét közvetlenül ülteti át a mindennapi gyakorlatba azáltal, hogy szoftveresen digitalizálja a dinamikus autoregulációt.
A rendszerben a folyamat a következő logikát követi:
Hogyan védi meg a Taktikai Pihenő a sportolót a fizikai sérülésektől és a lemorzsolódástól a legújabb terhelésélettani kutatások alapján?
A modern edzéselmélet egyik legnehezebb feladata a sérülésveszély minimalizálása a teljesítmény maximalizálása mellett. Tim Gabbett 2016-os, korszakalkotó kutatásában feloldotta ezt az ellentmondást, és leírta a sérülésmegelőzési paradoxont. Bizonyította, hogy a nem-kontakt lágyrész-sérülések elsődleges kiváltó okai nem a tartósan magas edzésterhelések, hanem a hirtelen, kognitív fáradtsághoz képest megugró akut terhelési tüskék. Ha a sportolót hirtelen olyan terhelés éri, amire az idegrendszere és az izomzata nincs felkészülve, a motoros koordináció szétesik, ami sérüléshez vezet.
Ezzel párhuzamosan B. A. Spiering és munkatársai (2021) élettani kísérletekkel igazolták, hogy ha egy sportoló fáradt vagy sérült, a megszerzett fizikai képességei (például az izomerő és a VO2max állóképesség) akár 15 héten keresztül is maradéktalanul fenntarthatóak a korábbi edzésvolumen drasztikus – akár 66%-os (kétharmados) – csökkentésével. Ez a Minimum Hatékony Dózis (Minimum Effective Dose) elve.
Végül Paul Bedford átfogó ügyfélmegtartási kutatásai rávilágítottak arra, hogy a teljes leállás (az „alvó” státusz) helyett a heti vagy havi rendszerességű minimális aktivitás fenntartása az egyetlen és legfontosabb eszköz a lemorzsolódás (dropout) elkerülésére.
A Lám-módszertan (L.A.M. Method) Gabbett, Spiering és Bedford kutatásait ötvözve alkotta meg a rendszer egyik legfontosabb prevenciós és tagmegtartó algoritmusát, a „Minimum Line” (Taktikai Pihenő) protokollt.
Amikor a szoftver a napi Lám-mátrix adatai alapján észleli, hogy a sportoló a Piros Zónába (Mismatch) került – vagyis a szubjektív fizikai fáradtsága kritikus, de a kognitív Flow-élménye teljesen összeomlott –, a rendszer azonnali prevenciós riasztást küld.
A merev hajtás vagy a teljes leállás helyett a L.A.M. ekkor aktiválja a Minimum Line protokollt:
Mi történik, ha 120 év sporttudományát kiszabadítjuk a laboratóriumokból, és egy okos algoritmus formájában kivisszük a pálya szélére?
A L.A.M. (Load-Adaptation-Mental) Method elméleti és szoftveres megalkotása után a modellt kőkemény, valós körülmények között kellett bizonyítani. A cél nem csupán egy tesztkörnyezet létrehozása volt, hanem a szoftver prediktív erejének éles, egy éven át tartó validálása.
2025-ben egy 98 fős, fiatal sportolókból álló (U11-es) célcsoport bevonásával indult el a rendszer éles tesztidőszaka. A kutatás hitelesítéséhez a L.A.M. algoritmusával készülő csoport eredményeit egy masszív, 17 763 fős regionális adatbázissal, valamint egy több mint 36 000 fős országos állami mérési kontrollcsoport eredményeivel állítottuk szembe.
Az egy év elteltével végzett hivatalos, standardizált fittségi mérések eredményei letaglózó különbséget mutattak a hagyományos, statikus edzéstervezés kárára:
A titok a kognitív frissességben és a dinamikus autoregulációban rejlik. Mivel a szoftver azonnal jelezte az idegrendszeri fáradtságot, a terhelés valós idejű, pálya széli optimalizálásával a sportolók folyamatosan az ideális Flow-zónában maradtak. A hagyományos kényszer és túlhajtás helyett a L.A.M. által biztosított mentális biztonság felszabadította a fizikai potenciált. A motiváció nem esett vissza, a sport élmény maradt, a teljesítmény pedig megkétszereződött.